Back

ⓘ Antropológiai nyelvészet. Az antropológiai nyelvészet egy interdiszciplináris tudományág, amely a nyelvészeti és az antropológiai vizsgálatok, kutatások kölcsön ..



                                     

ⓘ Antropológiai nyelvészet

Az antropológiai nyelvészet egy interdiszciplináris tudományág, amely a nyelvészeti és az antropológiai vizsgálatok, kutatások kölcsönös egymásrahatásának eredményeként jött létre.

                                     

1. Az antropológiai nyelvészet története

Az irányzat Amerikából indult, és terjedt el fokozatosan a 20. sz. első felében. Ez volt az időszak, amikor az amerikai kutatók foglalkozni kezdtek a nem-indoeurópai népek kultúrájával, nyelvhasználatával és a veszélyeztetett nyelvek leírásával. Az amerikai kutatók számára az antropológia nyújtotta az elsődleges alapokat egy új, kimondottan nyelvészeti irányzat megteremtéséhez, mivel a klasszikus grammatikai kutatások ezen a területen nem rendelkeztek hasznosítható hagyománnyal. 1959-től az USA-beli „Anthropological Linguistic” című folyóirat ad fórumot az irányú jellegű cikkeknek, tanulmányoknak.

Német nyelvterületen az etnolingvisztika kifejezés terjedt el, illetve a jelenségeket részben a metalingvisztika és a újhumboldtizmus köreibe sorolják.

Az antropológiai nyelvészet megteremtőjeként Franz Boast tartjuk számon. A magyar etnolingvisztikai kutatások kezdeteit a 20. század kezdetén Munkácsi Bernát munkája jelentette.

                                     

2. Az antropológiai nyelvészet kutatási területei

Ez az interdiszciplináris gyűjtőtudomány a kulturális antropológia keretei között helyezhető el, mivel maga a nyelv is egyfajta emberi viselkedésformaként definiálható. Ennek tükrében az mondható el, hogy ez a tudomány elsősorban azzal foglalkozik, hogy az ember, a nyelv és a környezete között milyen kapcsolat létezik, és milyen kölcsönhatás lép fel közöttük. Több tudományterülettel is szorosan összefonódik, és felhasználja azok kutatási eredményeit. Ide sorolhatjuk a néprajzot, az entnológiát, a szociológiát, a szociolingvisztikát, a pszicholingvisztikát, a szemiotikát, és nem utolsósorban a pragmatikát.

Területei:

  • a különböző nyelvi funkciók szociokulturális reprezentációja;
  • az alacsonyabb fejlettségi szinten álló közösségek gondolkodási formái;
  • a nyelvhasználat;
  • a nyelvi centrum és periféria kérdésköre;
  • a nyelvváltozatok különösen a nem hatalmi pozícióban lévők;
  • az informatikai társadalom másodlagos szóbeliségének és írásbeliségének jelenségei.
  • a nyelvi univerzáliák és unikumok;
  • a kulturális hagyományok, minták és hiedelmek viszonya;
  • a nyelvi konfliktusok;
  • a vallási, a szakmai és a rokonsági csoportok kommunikációja;

Hymes szerint az antropológiai nyelvészet területei:

  • e, a közösségi magatartás, kultúra, nyelvhasználat módjainak és szabályainak a feldolgozása
  • f, a folklór és vele kapcsolatos viselkedési formák vizsgálata
  • a, a szemantika néprajzi szempontú tanulmányozása
  • c, paralingvisztika, jelbeszédtan
  • b, nyelvszociológiai vizsgálatok
  • d, etológia

Az antropológiai nyelvészet mégsem rendelkezik olyan szerteágazó kutatási területtel, mint a pszicholingvisztika vagy akár a szociolingvisztika. Mivel a nyelvészeti antropológusok főként az univerzális jelenségek vizsgálatára koncentrálnak, ezért megfigyeléseik az egyes közösségek nyelvének néhány területére korlátozódnak. Ide tartozik az eltérő lexikai sajátosságok vizsgálata: a családi viszonyokat jelölő rokonságnevek, a szivárvány színeit megnevező színnevek, taxonómiai rendszerek, összefüggések; az egyes nyelvek eltérő grammatikai sajátosságainak elemzése, mint az igeidők, aspektus, stb., valamint a nyelvi tevékenységgel kapcsolatos viselkedésformák tanulmányozása.

Az antropológiai nyelvészet esszenciális jelentőséget tulajdonít a nyelv és a kultúra közötti igen bonyolult és olykor ambivalens kapcsolat feltárásának. A nyelv és a kultúra olyan szervesen összetartozik, hogy szinte lehetetlen megállapítani, hogy melyik rendelkezik nagyobb prioritással, és melyiknek van döntőbb hatása a másikra. Ebből kiindulva a nyelv és a kultúra közötti viszony definiálása három különböző nézőpontból kiindulva valósulhat meg. Az első szerint a nyelv struktúrája meghatározza a nyelv használóinak világlátását. Az ezzel ellentétes álláspont azt mondja, hogy a kultúra nem határozza meg a nyelv szerkezetét, de jelentős mértékben befolyásolja a nyelv használatát. Ezek mellett létezik egy semleges nézőpont is, amely azt mondja, hogy a nyelv és a kultúra között alig fedezhető fel bármilyen jellegű összefüggés.

Az antropológiai nyelvészet vizsgálatainak és kutatásainak egyfajta szintéziseként jött létre a nyelvi relativitás elveként is ismert Sapir–Whorf-hipotézis, amely alapvetően azt feltételezi, hogy az emberek által használt nyelv erőteljesen befolyásolja azt, ahogy a körölöttük levő világ dolgait érzékelik, és ezáltal az is elmondható, hogy az egyes társadalmak kultúrája a nyelv által reflektálódik.

                                     

3. Források

  • etnolingvisztika In: Magyar néprajzi lexikon. főszerk. Ortutay Gyula Budapest: Akadémiai, 1977-1982 ISBN 963 05 1285 8
  • Simigné Fenyő Sarolta: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolci Egyetem, Miskolc, 2003.
  • Balázs Géza – Takács Szilvia 2011. Etnolingvisztika – antropológiai nyelvészet. In: Balázs Géza szerk.: Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Inter Nonprofit Kft.: Budapest.
  • Wisniewski, Kamil: Antrophological linguistics. 2007.
  • Zimányi Árpád: Balázs Géza – Takács Szilvia: Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe. 2009.
                                     

4. További információk

  • Szépe György: A nyelvészeti diszciplínák és a kommunikációkutatás ;
  • Bárdosi Vilmos szerkesztő: Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010.
  • Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005.
  • Hymes, D.: Directions in Ethno- Linguistic Theory American Anthropologist, 1964
  • Language in Culture and Society
  • Gulya János: Az etnolingvisztika magyar „előfutárai”
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →