Back

ⓘ Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek végrehajtására, továbbá az eredményül ..



                                               

Melissa (számítógépes vírus)

A Melissa egy számítógépes vírus volt, amelyet 1999. március 26 án jelentettek meg. A vírus a Microsoft Word és Microsoft Outlook alapú rendszereket támadta meg, és jelentős adatforgalmat halmozott fel. A vírus e-mailen keresztül fertőzte meg a számítógépeket. A levél címe a következő volt: "Important Message From", ezt követte a felhasználónév. Ha a levélre kattintottak, ez az üzenet jelent meg: "Heres that document you asked for. Dont show anyone else ". Ehhez volt csatolva egy Word dokumentum, amely pornóoldalak listáját, és a hozzájuk tartozó belépési kulcsokat tartalmazta. Ezt követőe ...

Számítógép
                                     

ⓘ Számítógép

Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére, amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz, hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a "gép” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy – lehet, hogy bonyolult – műveletet képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.

Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információfeldolgozó gépeket. Eszerint tágabb értelemben a mai számítógépek őseinek a különböző számolást elősegítő eszközöket lehet nevezni – ilyen eszköz az ókori eredetű abakusz, amely a keleti régió országaiban ma is jelentős szerepet tölt be). Sőt e tág értelemben végül is az élőlények is tekinthetőek "számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak – s ha belegondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tűnik olyan furának.

Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk adatok és programok tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.

A számítógép fizikai megjelenésének elnevezése, elfogadott angol szóval a hardver hardware. Ide tartozik a ház, a tápegység, az alaplap, a processzor, a merevlemez, a monitor, a billentyűzet stb. Az előírt feladatok végrehajtását a szoftver software teszi lehetővé, ez a számítógép nem megfogható, utasításokban, programokban, operációs rendszerben, eszközmeghajtókban és egyéb utasítás-csomagokban megjelenő "lágy” része.

                                     

1. Típusok

Ha a "számítógép” kifejezést tágabb értelemben tekintjük, akkor beszélhetünk belső, illetve külső vezérlésű információfeldolgozó automatákról. A külső vezérlésű automaták esetében az inputnak része a tevékenységet irányító program. Ez például úgy valósulhat meg, hogy folyamatos emberi beavatkozással irányítjuk a gépet például egy abakuszt, egy elektronikus zongorát stb., vagy pedig a feldolgozandó adatokkal egyetemben adjuk meg a feldolgozás módját megadó tevékenység leírását így működtek régen egyes lyukkártyavezérlésű gépek. Így programot minden munkafázisban újra meg újra le kell írni és a gépnek beadni. A belső vezérlésű automaták viszont saját maguk tárolni képesek a tevékenységüket irányító programot, így minden munkafázisban csak az adatok leírására és a megfelelő program kiválasztására van szükség. A belső program lehet "fix”, azaz rezidens: ez nem változtatható az automata fizikai integritásának megváltoztatása nélkül, vagy lehet változtatható; a legtöbb mai számítógép mindkét fajta programot tartalmaz. Mindennek a teteje pedig az, amikor a gép már maga is képes lényegesen változtatni a működését vezérlő programon.

Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az analóg és a digitális számítógép. Az analóg számítógépek fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, be- és kimenetük is valamilyen fizikai jellemző. Előnyösen használhatóak többek között biológiai, áramlástani stb. feladatok megoldására. Pontosságuk és sebességük korlátozott. A digitális számítógépek diszkrét értékekre számjegyek, digit bontják, fordítják a feladatot, és ezeken hajtják végre az előírt műveleteket. A számítások alapegysége a bit, aminek neve az angol Binary Digit bináris, vagyis kettes alapú számrendszerbeli számjegy kifejezésből származik. Létezik egy átmeneti típus is, az úgynevezett analogikai számítógépek, amelyek egyesítik a két típus előnyeit. Ezeket elsősorban biológiai, áramlástani feladatok modellezésére, megoldására használják.

                                     

1.1. Típusok Felhasználásuk szerint

  • személyi számítógép
  • nettop
  • célszámítógép
  • beágyazott számítógép
  • nagyszámítógép
  • munkaállomás
  • hordozható számítógép
  • szerver
                                     

2. Történelem

A számítástechnika története során az egyszerű mechanikus gépektől az igen összetett elektronikus, digitális vezérlésű automatákig haladt. Egyrészt szembetűnő a mai gépek egyre nagyobb fokú programozhatósága egyre önállóbban tudnak komplex feladatokat is megoldani, az ennek következményeképp kialakuló nagyobb mértékű automatizmus, önirányítottság; másrészt ettől nem függetlenül a feladatkörök kibővülése, amely az egyszerűbb, konkrétabb feladatok ellátására épített célgépektől a komplex és sokféle tevékenységre képes általános célú univerzális gépek megvalósításáig terjedt.

                                     

2.1. Történelem A számítógépek alkalmazásának kezdetei

  • 1847-54 George Boole áramkörelméletben is alkalmazható logikai algebrája a későbbi digitális működésű gépek tervezésének alapjait jelentette.
  • 1887 Herman Hollerith 1860–1929 nagy tömegű adat statisztikai feldolgozására alkalmas gépet épít. A kifejlesztését az tette szükségszerűvé, hogy az USA-ban a népszámlálás 1890 feldolgozása hagyományos módszerekkel mintegy 3 évet mások szerint 10 évet vett volna igénybe, a végül szükségesnek bizonyult 6 hét helyett. A gép lyukkártyákat tudott rendezni és szétválogatni, mechanikus módon, tűk segítségével. A papír lyukkártyák egydolláros nagyságúak voltak. Hollerith 1924-ben alapított cégéből fejlődik ki a későbbi IBM lyukkártya 1 lyuk – 1 szám, 2 lyuk – 1 betű;
  • 1937–1942: John Vincent Atanasoff és asszisztense, Clifford Berry megterveznek egy csak elektronikus egységekből álló gépet, ez volt az első elektronikus digitális számítógép, az Atanasoff–Berry Computer ABC. Jelenleg ezt tartjuk az első mai értelemben vett elektronikus számítógépnek – érdekes, hogy ennek a ténynek 1973-ban Amerikában bírósági tárgyalás útján kellett eldőlnie, különféle elsőbbségi jogviták miatt.
  • 1943-ban az angol titkosszolgálat megépítteti a Colossust, ez szintén relés és elektronikus alapon épült meg Alan Turing matematikus elmélete, illetve Max Newman matematikus és Tommy Flowers mérnök tervei alapján, és a második világháborús német katonai rejtjelezőkód megfejtését segíti. A kódfejtés egyébként különböző matematikai, katonai, titkosszolgálati módszerek ötvözésével sikerült is.
  • 1944 Howard H. Aiken ballisztikai számítógépe, a Harvard Mark I lövedékpálya-táblázatokat számol. E gép fél futballpálya méretű volt, 800 km kábelt, vezetéket és relét tartalmazott, egy műveletet 3-5 másodperc alatt végzett el, képes volt az összes alapművelet és komplex változós? egyenletek megoldására.
  • 1938–1941: Konrad Zuse megépíti az első szabadon programozható gépet, a Z3-t. Felépítése hasonló a mai gépekhez: processzort ALU, vezérlőegységet CU, memóriát, bemeneti egységet szalag és kimeneti egységet tartalmaz. Az egytonnás gép néhány ezer elektromágneses reléből állt, repülők és rakéták tervezéséhez használták. Egy összeadást átlag 0.7 mp, szorzást 3 mp alatt végzett el, a tízes számrendszerbeli számokat már lebegőpontos bináris ábrázolás útján kezelte. A gép 1944-ben egy bombázás során elpusztult, de Zuse a 60-as években újra megépítette. Rekonstruált változata a müncheni Deutsches Museum-ban látható. Bár a gépet aritmetikai műveletek végzésére tervezték, Raul Rojas később bebizonyította, hogy alkalmas általános célú számítógépnek is képes tetszőleges Turing-gép emulálására.


                                     

2.2. Történelem Általános célú számítógépek és elterjedésük

Az ENIAC

  • 1946 megépül John Presper Eckert és John W. Mauchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC, 18 000 vákuumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással.
Súlya 30 tonna, 160 kW-ot fogyaszt, 5000 összeadást, 357 szorzást, vagy 38 osztást tud végezni másodpercenként, 10 jegyig számol, 20 regisztere van, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I MTBF: 40 másodperc. Külső programvezérlése huzalozással működik.
  • 1964 megjelenik az első általános célú kereskedelmi gép, az IBM 360.
  • 1953 Megjelenik az első műszaki és tudományos számítások végzésére alkalmas számítógép a BESZM 1.
  • 1951 Megjelenik az első kereskedelemben kapható számítógép, az UNIVAC I.
  • 1949-ben elkészül a hasonló EDVAC gép Neumann János 1903–1957 vezetésével. Ez már központi vezérlő egységet tartalmaz, van benne lehetőség feltételes vezérlésátadásra, memória tárolja a programokat és az adatokat is.

Neumann János 1903–1957 matematikai szemszögből közelíti meg a kérdést és általános irányelveket fogalmaz meg Neumann-elvek:

  • a programot és az adatokat nem kell megkülönböztetni, a gép szempontjából mindkettő bemenő adat
  • belső programvezérlés;
  • gépi kódú programozás.
  • folyamatábra, mint formalizmus bevezetése;

Az 1949-ben épített EDSAC és az 1952-ben épített EDVAC már a Neumann-elveket követi.

1951-ben építették meg az első sorozatgyártásra szánt számítógépet, az UNIVAC1-et.

Az elektroncsöveket tartalmazó, épp ezért költséges üzemű, ún. első generációs gépek kb. 1958-ig voltak forgalomban.

A diszkrét félvezető-elemeket diódát, tranzisztort tartalmazó, nagyobb tárolókapacitású második generációs gépek az 1960-as évek első feléig uralták a piacot.

Az 1960-as években indítja útjára az IBM a 360-as sorozatot 1964: 360/40, az első integrált áramköri elemeket tartalmazó ún. harmadik generációs gép.

A harmadik generációs gépek kora 1971-ig tartott, ekkor jelent meg ugyanis az első mikroprocesszor, s néhány év múlva piacra kerültek az első ún. negyedik generációs számítógépek. A mikroprocesszorok fejlesztésében nagy szerepet játszottak az Intel 8080 processzor, a Motorola 6800 processzor, a Zilog Z80 processzor cégek.

ma használt IBM PC az első PC megjelenésének éve: 1981 kompatibilis számítógépek többsége Intel processzorokkal működik, bár jelentős szerep jut az AMD és a Cyrix processzorgyártó cégek termékeinek is.

                                     

3. A Neumann-elvű gépek felépítése

Az ilyen gépek tartalmazzák a számítógép önvezérlését végző CPU-t, azaz központi feldolgozó egységet processzort, az adatokat és programokat a műveletek végzésének idejére tároló operatív memóriát, az egységek közti adatforgalmat lebonyolító vezetékek rendszerét adatsín-rendszer, a felhasználókkal történő kommunikációt végző I/O rendszert ide soroljuk a hosszútávú adattárolást végző tárakat is, és tartalmazhatnak egyéb járulékos egységeket, melyek a működés fizikai feltételeit biztosítják hűtőrendszer, energiaellátás stb.

                                     

4. Kapcsolódó szócikkek

  • Alkatrészek: CPU, ALU, regiszterek, tárak, memóriaegység, háttértár, perifériák, buszrendszer, MMU
  • Számítógép-hálózat
  • Személyi számítógép
  • Számítástechnika
  • TOP500
  • Internet
  • IBM-kompatibilis PC
  • A számítógép története
                                     

5. További információk

  • PC-szerviz.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Számítógép.lap.hu - linkgyűjtemény
  • PC.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Megfejtették az ősszámítógép titkát Index.hu, 2006. december 1.
  • Notebook.lap.hu - linkgyűjtemény
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →