Back

ⓘ Kognitív nyelvészet. A kognitív nyelvészet a nyelvtudomány azon ága, amely az emberi megismerésen és annak folyamatain alapul. A megközelítési mód miatt a kogni ..



                                     

ⓘ Kognitív nyelvészet

A kognitív nyelvészet a nyelvtudomány azon ága, amely az emberi megismerésen és annak folyamatain alapul. A megközelítési mód miatt a kognitív tudományok között is megemlítik. Kezdetei a 70-es évekre tehetők, az elmélet két fő megalapozó munkájának G. Lakoff Women, Fire and Dangerous Things és R. Langacker Foundations of Cognitive Grammar című munkáit tekintik. A 70-es, 80-as években az USA-ban bontakozott ki, szembehelyezkedik a strukturalista elméletekkel és elsősorban a generatív nyelvészettel. A nyelvet holisztikusan szemléli, a szemantikának központi szerepet juttat. A nyelvet nemcsak statikus, szerkezeti jellegű tudásként kezeli, hanem annak műveleti jellegét is hangsúlyozza. A kogníció ’megismerés’ a latin cognosco ’megismerni’ igéből származik, tehát elnevezésében is az emberi megismerést helyezi középpontba, és azt a szemléletet tükrözi, hogy a nyelv megismerése az emberi megismerési folyamatok vizsgálatával lehetséges.

                                     

1. A nyelvtudomány kognitív fordulata

Saussure munkássága nyomán a nyelvtudomány a generatív nyelvészet előtt társadalomtudománynak minősült, a nyelvet mint elvont társadalmi képződményt vizsgálta. Ezzel szemben a generatív nyelvészet a nyelvet biológiai, mentális konstrukciónak tekinti. Ebből következik, hogy mivel a nyelv biológiai megalapozottságú, vizsgálata a természettudományok körébe tartozik. A kognitív megnevezés itt azonban még csak azt jelentette, hogy ez a felfogás a nyelvet agyi, mentális képződménynek tekinti, tehát ebben a felfogásban a megismerési folyamatok még nem játszanak szerepet. Ezért ez kognitív helyett inkább mentalista modellnek tekinthető.

                                     

2.1. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Testesültség

A jelentés testesültsége azt jelenti, hogy az ember a saját testéből kiindulva tapasztalja meg a világot, és ez alapján hozza létre a jelentést. Ezekben a folyamatokban fontos szerephez jut a kategorizáció, a sematizáció, illetve a metonimikus és metaforikus konceptualizáció.

                                     

2.2. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Kategorizáció

Ellentétben az arisztotelészi a priori kategorizációval, amely szükséges és elégséges feltételek alapján sorolja kategóriákba például a tárgyakat, az eseményeket, kognitív keretben prototípus alapú kategorizációról beszélhetünk. Ludwig Wittgenstein vizsgálta a JÁTÉK kategóriát klasszikus kategorizáció alapján. Ő állapította meg, hogy a tagokat a családi hasonlóság elve köti össze, nem szükséges, hogy a kategória összes tagja az összes tulajdonsággal rendelkezzen ahogy a családtagoknak is vannak hasonló vonásaik, nem szükséges azonban mindenkinek az összes tulajdonsággal rendelkeznie. A prototípus alapú kategorizációban vannak központi és perifériás elemek. A központi elemek képviselik legjobban az adott kategóriát, és ők rendelkeznek a legtöbb kategóriára jellemző tulajdonsággal. A perifériás elemek nem rendelkeznek az összes tulajdonsággal, sőt egyes tulajdonságaik alapján akár egy másik kategóriába is sorolhatnánk őket pl. a denevért a madár kategóriájába, a kategóriahatárok nem élesek. Mindig van egy alapszintű kategória pl. szék, egy ehhez képest magasabb szintű bútor és egy alacsonyabb szintű karosszék. A mindennapi interakció során az alapszintű kategóriákkal kerülünk kapcsolatba.



                                     

2.3. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Fogalmi keretek

A fogalmi keret a világról alkotott tudásunk strukturált mentális reprezentációja. Számos elnevezés létezik: fogalmi keret, séma, gestalt, kognitív modell, idealizált kognitív modell, tartomány, kulturális modell stb. Ezek jelentése többé-kevésbé azonos. Az idealizált kognitív modell IKM elnevezés Lakofftól származik. Azért nevezi idealizáltnak, mert gyakran előfordul, hogy a sémák természetben nem létező dolgokra vonatkoznak, amelyekek lehetnek kultúraspecifikusak is. A természetben nem létezik pl. HÉT nevű, 7 napból álló ciklus. Mivel egy séma kultúránként eltérő lehet, kulturális modellnek is nevezik, néhány kutató szerint a kultúra fogalmi keretek összessége. Egy cselekvéssorozatot tartalmazó fogalmi keretet szkriptnek forgatókönyvnek neveznek pl. ÉTTEREM. Mivel az éttermi szokások országonként eltérhetnek, belátható, hogy az ÉTTEREM, illetve a többi séma országonként, kultúránként változhat.

                                     

2.4. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Metonímia, metafora

A fogalmi metonímia egy célfogalom és egy közvetítőfogalom közötti megfeleltetés, amely során mindkét összetevő ugyanazon idealizált kognitív modell része.

pl. Budapest tárgyalásokat folytat: Budapest közvetítőfogalom a magyar végrehajtó hatalom célfogalom helyett

A fogalmi metafora két fogalmi keretből egy konkrétabb forrás- és egy elvontabb céltartományból áll. A két fogalmi tartomány elemei egymással megfeleltethetőek.

Pl. a szerelem utazás metafora az utazás a forrástartomány, a szerelem a céltartomány az utazók→ a szerelmesek a jármű→ a szerelmi kapcsolat az úti cél→ a szerelmi kapcsolat célja/ értelme az utazást megnehezítő akadályok→ nehézségek a kapcsolatban a megtett út→ a kapcsolatban való előrehaladás
                                     

2.5. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Képi sémák

Az alapvető testi, fizikai tapasztalataink alapján születésünktől fogva sémákat hozunk létre pl. TARTÁLY, MOZGÁS, a szavaink jelentése erre épül. Pl. a TARTÁLY sémára vezethető vissza az ÁLLAPOT TARTÁLY metafora, amely pl. a következő kifejezésekben is megjelenik: baj ban van, álom ba zuhan. Lakoff szerint a képi sémák szolgálnak gondolkodásunk alapjaként. Mivel fizikai tapasztalatainkra vezethetőek vissza, ezért beszélhetünk "testesült” gondolkodásról.

                                     

2.6. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Alternatív konceptualizáció

A szituációkat, történéseket, entitásokat értelmezzük, ez azonban nem mindig azonos módon történik, ezért tekinthető alternatívnak. Ilyen értelmezési folyamat a fentebb leírt kategorizáció, a fogalmi keretek és a metaforák is. Egy adott nyelvi kifejezés utalhat a szituáció több részére is 1, és egy szituációra is utalhat többféle nyelvi kifejezés 2.

1 a, A Pesti Napló száz forintba kerül. Itt magára az újságra utal. 1 b, A Pesti Napló csődbe ment. Itt pedig a cégre utal ugyanaz a kifejezés. 2 a, A gyerekek betörték az ablakot. 2 b, Betörött az ablak.

Ebből következik, hogy a jelentés nem azonos teljesen a fogalmi tartalommal, hanem a jelentésnek részét képezi a konceptualizáció is. A 2-es példa mutatja, hogy bár ugyanarról a tartalomról tesznek állításokat, más-más módon konceptualizálják ugyanazt a történést.

                                     

2.7. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Mentális tér

A kognitív nyelvészet elveti a jelentés elsődlegességét, azt, hogy a nyelvi kifejezéseknek előre meghatározott jelentésük van, ehelyett azt az álláspontot képviselik, hogy a jelentést beszéd közben folyamatosan hozzuk létre, és a jelentés attól függ, hogy milyen mentális tereket és ezek között milyen megfeleléseket hozunk létre. Beszéd közben folyamatosan hívunk elő, aktiválunk bizonyos mentális tereket. Egyszerre több teret is aktiválhatunk, a kiinduló mentális tér az alaptér. Térépítő elemek, amelyek alapján előhívjuk a mentális tereket, például az időhatározók tegnap: előhívjuk a Tegnap mentális teret, a szeretnék kifejezés Vágy tér stb. Az alaptér és az aktivált mentális terek közötti megfelelések feldolgozásakor értjük meg a beszédet.

Pl. Tegnap találkoztam Zsuzsival.

A példa esetében az alaptérben található a beszélő, emellett aktiválásra kerül a Tegnap mentális tér, amelyben megjelenik a beszélő megfeleltethető az alaptér beszélőjével és Zsuzsi. Az eltérő jelentésértelmezéseket azzal magyarázzák, hogy a különböző jelentések esetében eltérő mentális tereket és megfeleléseket aktiválunk. A mentális terek elméletét Gilles Fauconnier dolgozta ki.



                                     

2.8. A kognitív nyelvészet alapvető fogalmai Fogalmi integráció jelentésintegráció, blend

Két vagy több mentális tér elemeinek integrációját fogalmi integrációnak nevezzük. Az ebben szerepet játszó négy leggyakoribb mentális tér: 2 db bemeneti tér, generikus tér, integrált tér blend. Mivel ezek egymással összefüggő fogalmi hálózatokat alkotnak, sokszor hálózati modellnek is nevezik. A fogalmi integráció legismertebb képviselői Gilles Fauconnier és Mark Turner.

Pl. Ez a sebész egy hentes.

Amennyiben metaforaként értelmezzük, és megkeressük a megfeleléseket pl. hentes → sebész, bárd → szike, akkor még hiányzik a jelentésnek az a komponense, miszerint a sebész nem végzi jól a munkáját, azért ebben az esetben célszerűbb a blendet alkalmazni. Az első bemeneti tér ebben az esetben a sebészet, a második bemeneti tér a hentesség. A generikus térben egy személy szerepel egy éles vágóeszközzel, amelyet egy testen alkalmaz itt azok a tulajdonságok szerepelnek, melyek a két bemeneti tér közös jellemzői. Az első bemeneti térből az integrált térbe kerül a sebész, a beteg, a helyszín, ugyanakkor a második bemeneti térből a hentesség eszközei, módszerei. Ha a sebész a hentes módszereit alkalmazza, azt jelenti, hogy nem végzi jól a munkáját.

                                     

3. Források

  • É. Kiss Katalin 1998. A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány. In: Pléh Csaba – Győri Miklós szerk.: A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest: Pólya Kiadó. 23–39.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2002. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára. In: Keszler Borbála – Kiss Róbert szerk.: Harmincéves a Mai Magyar Nyelvi Tanszék. A 2000. október 16-án rendezett tudományos ülésszak előadásai. ELTE, Budapest. 35-42. Online
  • Bańczerowski Janusz 1999. A kognitív nyelvészet alapelvei. In: Magyar Nyelvőr 123: 78–87. Online
  • Kövecses Zoltán 2011. Kognitív nyelvészet. In: Balázs Géza szerk.: Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest: Inter. 153-156.
  • Szathmári István 2001. Kognitív nyelvészet. In: A Dunánál: magyarok a 20. században 1918-2000 CD-ROM. Budapest: Enciklopédia Humana Egyesület. Online
  • Kövecses Zoltán–Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →