ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 87



                                               

Szobolevói járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Szója-fok

A Szója-fok Japán legészakibb pontja. Hokkaidó szigetén található, Vakkanai városban, Szója alprefektúrában. A fok La Pérouse-szorosba szökell. Tiszta napokon látható innen az oroszországi Szahalin.

                                               

Szokoli járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Szokolszkojei járás

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

                                               

Szolikamszki járás

2002-ben 18 333 lakosa volt, melynek 89.8%-a orosz, 1.8%-a komi-permják, 1.6%-a ukrán nemzetiségű. 2010-ben 17 165 lakosa volt, melyből 15 753 orosz, 204 komi, 197 tatár, 174 ukrán, 145 német stb. 1989-ben 19 450 lakosa volt.

                                               

Szoltánije megye

Szoltánije megye Irán Zandzsán tartománynak egyik keleti megyéje az ország északi részén. Északon és északkeleten Tárom megye, keleten Kazvin tartomány, délen Horramdarre megye, délnyugatról Hodábande megye, nyugatról az Idzsrud megye, északnyuga ...

                                               

Szongor megye

Szongor megye Irán Kermánsáh tartománynak egyik keleti megyéje az ország nyugati részén. Északon, északnyugaton és északkeleten Kurdisztán tartomány, keleten a Hamadán tartományban fekvő Aszadábád megye, délen Kangávar megye, délnyugatról Száhne ...

                                               

Szonkovói járás

2002-ben 10 523 lakosa volt. 2010-ben 8 553 lakosa volt, melyből 7 994 orosz, 79 ukrán, 36 csuvas, 33 tatár, 24 fehérorosz, 20 cigány, 20 tadzsik, 18 csecsen, 14 kirgiz, 12 karjalai, 12 lezg, 12 üzbég stb. 1989-ben 13 570 lakosa volt.

                                               

Szorokinói járás

1989-ben 13 590 lakosa volt. 2010-ben 10 254 lakosa volt, melyből 9 135 orosz, 294 kazah, 195 német, 151 mordvin, 141 csuvas, 68 ukrán, 57 tatár, 43 komi, 31 fehérorosz stb. 2002-ben 11 801 lakosa volt, melyből 10 249 orosz, 370 kazah, 315 német, ...

                                               

Szortavalai önkormányzati járás

A Szortavalai önkormányzati járás Oroszország egyik önkormányzati járása Karéliában. Székhelye Szortavala. Területe közigazgatási szempontból Szortavala városához és a hozzá beosztott településekhez tartozik, Szortavalai járás nem létezik.

                                               

Szosznogorszk önkormányzati járás

                                               

Szosznovszkojei járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Szovjetszki járás

2010-ben 27 302 lakosa volt, melyből 26 081 orosz, 393 mari, 124 ukrán, 117 ukrán, 104 tatár. 2002-ben 31 840 lakosa volt. 1989-ben 35 368 lakosa volt.

                                               

Szovjetszkiji járás (Mariföld)

2002-ben 31 403 lakosa volt, melynek 68.9%-a mari, 27.9%-a orosz, 1.5%-a tatár. 2010-ben 31 081 lakosa volt, melynek 65.5%-a mari, 28.7%-a orosz, 1.6%-a tatár. 1989-ben 33 024 lakosa volt.

                                               

Szovjetszkojei járás

2002-ben 30 195 lakosa volt. 1989-ben 28 936 lakosa volt. 2010-ben 28 012 lakosa volt, melyből 21 239 orosz, 3 075 kazah, 611 tatár, 557 ukrán, 252 koreai, 220 mordvin, 203 német, 159 fehérorosz, 146 csuvas, 90 örmény, 81 azeri, 57 mari stb.

                                               

Szpasszki járás (Tatárföld)

2010-ben 20 554 lakosa volt, melyből 13 889 orosz, 6 072 tatár, 338 csuvas, 40 ukrán, 38 mordvin, 10 baskír, 7 udmurt, 6 mari. 2002-ben 21 779 lakosa volt. 1989-ben 23 346 lakosa volt.

                                               

Szpasszkojei járás

A Szpasszkojei járás Oroszország egyik járása a Nyizsnyij Novgorod-i területen. Székhelye Szpasszkoje. Lakosainak száma 9486 fő. +/-

                                               

Szpeleológia

A barlangok és karszt jelenségek feltárása, térképezése, ezek kialakulásának, fejlődésének, alaktanának tudományos vizsgálata és rögzítése. Ez egy interdiszciplináris szakmaközi tudomány, amely főként az alábbi tudományágakat ötvözi: Őslénytan Ge ...

                                               

Szpirovói járás

2010-ben 12 203 lakosa volt, melyből 10 159 orosz, 978 karjalai, 193 csecsen, 131 avar, 99 ukrán, 79 cigány, 34 fehérorosz, 31 grúz, 28 csuvas, 28 tatár, 18 moldáv, 18 örmény, 17 mari, 11 oszét stb. 1989-ben 15 412 lakosa volt. 2002-ben 13 805 la ...

                                               

Szrednyaja Ahtuba-i járás

A Szrednyaja Ahtuba-i járás Oroszország egyik járása a Volgográdi területen. Székhelye Szrednyaja Ahtuba.

                                               

Szrednyekani járás

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

                                               

Szrednyekolimszki járás

1989-ben 9441 lakosa volt, melynek 81%-a jakut, 12%-a orosz, 4%-a even, 3%-a evenk. 2010-ben 7897 lakosa volt, melyből 6338 jakut, 814 orosz, 523 even, 50 jukagir, 36 ukrán, 33 evenk stb. 2002-ben 8353 lakosa volt.

                                               

Szretyenszki járás

                                               

Sztaraja Kulatka-i járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Sztaraja Majna-i járás

2002-ben lakosságának 77%-a orosz, 9%-a tatár, 8%-a csuvas, 3%-a mordvin. 2010-ben 18 132 lakosa volt, melynek 80.2%-a orosz, 7.8%-a tatár, 7.2%-a csuvas, 1.8%-a mordvin.

                                               

Sztaraja Poltavka-i járás

2002-ben 23 633 lakosa volt, melynek 18%-a kazah. 2010-ben 20 363 lakosa volt, melyből 11 428 orosz, 4 243 kazah, 1 536 ukrán, 1 059 tatár, 789 német, 348 csecsen, 160 mari, 102 csuvas, 94 azeri, 65 fehérorosz, 57 örmény, 53 üzbég, 52 kumik, 30 k ...

                                               

Sztaricai járás

2002-ben 25 765 lakosa volt. 1989-ben 28 764 lakosa volt. 2010-ben 24 056 lakosa volt, melyből 20 789 orosz, 259 ukrán, 204 csecsen, 168 cigány, 104 fehérorosz, 108 tatár, 92 csuvas, 88 örmény, 63 dargin, 54 üzbég, 53 lezg, 51 grúz, 47 moldáv, 46 ...

                                               

Sztarij Oszkol-i járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Sztaroje Drozzsanoje-i járás

A Sztaroje Drozzsanoje-i járás Oroszország egyik járása Tatárföldön. Székhelye Sztaroje Drozzsanoje.

                                               

Sztaroje Sajgovó-i járás

2010-ben 14 071 lakosa volt, melyből 8370 mordvin, 5541 orosz. 2002-ben 15 870 lakosa volt, akik főleg oroszok és moksák. 1989-ben 18 422 lakosa volt.

                                               

Sztarokadomszkij-sziget

A Sztarokadomszkij-sziget egy homokóra alakú sziget a Laptyev-tengeren, a Szevernaja Zemlja szigetcsoport tagja, Oroszországban az Arktisz területén. Sztarokadomszkij-sziget maximális hossza 18 kilométer és csak a maximális szélessége 7 kilométer ...

                                               

Sztavropol

Sztavropol Oroszország Sztavropoli határterületének székhelye és legnépesebb városa, egyben kulturális, üzleti és ipari központja. Egyike az Észak-kaukázusi szövetségi körzet legjelentősebb városainak. A Sztavropol elnevezés a görög σταυρός sztav ...

                                               

Sztavropoli járás

2010-ben 54 181 lakosa volt, melynek 82.5%-a orosz, 4.4%-a tatár, 3.8%-a mordvin, 3.5%-a csuvas, 1.7%-a ukrán. 1989-ben 40 347 lakosa volt. 2002-ben 45 167 lakosa volt, melynek 79.6%-a orosz, 5.6%-a mordvin, 4.7%-a csuvas, 4.4%-a tatár, 2%-a ukrán.

                                               

Sztratopauza

A sztratoszférát az 50-55 km magasságban lévő sztratopauza választja el a következő rétegtől. Ez a sztratoszféra legfelső rétege. Átmeneti réteg a sztratoszféra és a mezoszféra között. A légnyomás 1 hPa, a légkör össztömegének 0.1%-a található fe ...

                                               

Sztyepnojei járás

1989-ben 19 520 lakosa volt. 2010-ben 22 192 lakosa volt, melyből 13 881 orosz, 2 985 dargin, 1 651 nogaj, 803 avar, 512 örmény, 288 grúz, 287 kumik, 241 tabaszaran, 199 oszét, 137 ukrán, 114 lezg, 111 tatár, 71 lak, 69 német, 63 koreai, 51 agul, ...

                                               

Szudéták

Szudéták egy közép-európai hegységlánc, amely Németország déli részétől, Lengyelország délnyugati és Csehország északi részén magasodik. Legmagasabb pontja az 1602 méteres Sněžka, amely az Óriás-hegységben található a cseh-lengyel határon. A Óriá ...

                                               

Szuhumi járás

A Szuhumi járás Abházia egyik járása az ország középső részén. Területe 1523 km², székhelye a főváros, Szuhumi.

                                               

Szukszuni járás

2010-ben 20 099 lakosa volt, melyből 16 734 orosz, 1 543 tatár, 1 275 mari stb. 1989-ben 23 654 lakosa volt. 2002-ben 21 925 lakosa volt, melynek 83.4%-a orosz, 8%-a tatár, 6.9%-a mari nemzetiségű.

                                               

Szulejmánijja kormányzóság

Esz-Szulejmánijja kormányzóság Irak 18 kormányzóságának egyike az ország északi részén. A három kurdisztáni kormányzóság közé tartozik. Északnyugaton a szintén kurdiszáni Erbíl, keleten az Iránban fekvő Kermánsáh tartomány és a tőle északra fekvő ...

                                               

Szunai járás

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

                                               

Szuntari járás

2010-ben 25 140 lakosa volt, melyből 24 400 jakut, 255 orosz, 101 evenk, 94 even stb. 1989-ben 26 035 lakosa volt, melynek 92.5%-a jakut, 5%-a orosz, 0.2%-a even, 0.2%-a evenk. 2002-ben 25 485 lakosa volt.

                                               

Szunzsai járás (Csecsenföld)

A Szunzsai járás Oroszország egyik járása Csecsenföldön. Nyugat-Csecsenföldön található. Székhelye Szernovodszkaja.

                                               

Szunzsai járás (Ingusföld)

2010-ben 116 533 lakosa volt, melyből 104 010 ingus 89.3%, 9 578 csecsen 8.2%, 1 391 orosz 1.2%. 2002-ben 119 826 lakosa volt, melyből 76 515 ingus 63.9%, 39 585 csecsen 33%, 2 431 orosz, 239 grúz, 70 ukrán.

                                               

Szuojarvi járás

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

                                               

Szurovikinói járás

1989-ben 38 256 lakosa volt. 2010-ben 37 104 lakosa volt, melyből 31 588 orosz, 1 186 kazah, 578 ukrán, 457 csecsen, 420 cigány, 389 tatár, 333 fehérorosz, 304 udmurt, 273 azeri, 254 tabaszaran, 240 örmény, 105 dargin, 100 török, 78 mari, 77 mold ...

                                               

Szurszkojei járás

2010-ben 19 430 lakosa volt, melynek 87.4%-o orosz, 5.1%-a mordvin, 4.1%-a csuvas, 1.5%-a tatár. 2002-ben lakosságának 87%-a orosz, 5%-a mordvin, 4%-a csuvas, 1%-a tatár.

                                               

Szurt tartomány

Szurt tartomány Líbia huszonkét tartományának egyike. A történelmi Tripolitánia régióban, az ország északi részén fekszik: északon a Földközi-tengerhez tartozó Szidrai-öböl, keleten el-Váhát tartomány, délen el-Dzsufra tartomány, délnyugaton el-D ...

                                               

Szuszumani járás

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

                                               

Szut-holi járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Szuzuni járás

1989-ben 35 677 lakosa volt. 2010-ben 32 592 lakosa volt, melyből 30 237 orosz, 1 372 német, 227 ukrán, 136 tatár, 104 örmény, 51 csuvas, 50 fehérorosz, 37 mordvin, 23 kazah, 22 tadzsik, 20 azeri, 10 moldáv stb. 2002-ben 34 917 lakosa volt.

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →