ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 53



                                               

Bizonyíthatósági logika

A bizonyíthatósági logika a modális logika egyik fejezete, amelyben egy modális kijelentés olyan módon igaz, hogy bizonyítható egy formális rendszerben, pl. egy logikában, Peano-aritmetikában, halmazelméletben. A bizonyíthatósági logika célja teh ...

                                               

Dedukció

Dedukció vagy levezetés, bizonyítás logikai fogalom. Dedukción egy olyan műveletet értünk, amelynek során bizonyos előfeltevésekből premisszákból bizonyos, előre meghatározott módszerekkel levezetési szabályokkal általában szintaktikai jellegű át ...

                                               

Deduktív érvelés

A deduktív érvelés olyan érveléseket foglal magába, ahol a premisszák minden kétséget kizáróan bizonyítják a konklúziót. Ezek az érvek a legerősebbek, ezért a premisszák igazsága garantálja a konklúzió igazságát. A deduktív érvelések apparátusa a ...

                                               

Dharmakírti

Dharmakírti indiai buddhista tudós. Az indiai filozófiai logika egyik buddhista alapítója, a buddhista atomizmus fő alakja, amely szerint egyedül az ideiglenes tudatállapotok nevezhetők létező dolgoknak. Dharmakírti Szmátrán született a 7. század ...

                                               

Diszjunktív szillogizmus

Arisztotelész nyomán szillogizmus nak olyan következtetést nevezünk, melyben egy kijelentés két másikból következik. "Az érv A szillogizmus azonos jelentésű a logikailag helyes, vagy érvényes következtetéssel. Minden premissza és konklúzió formáj ...

                                               

Dolog (filozófia)

A dolog szót mindenféle – elsősorban élettelen tárgyra használt – fogalom megjelölésére használjuk, illetve minden konkrétumra is, amely az észlelés, érzékelés számára hozzáférhető. Bár az észlelésünk a világból egy időben annak csak részletére, ...

                                               

Dominóhatás érvelés

Az érveléstechnikában az okság problémája 4 összefüggésben jelentkezik: az okság fogalmának tisztázása során, amikor ok-okozati viszonyokra következtetünk érvelések segítségével, az oksági viszonyokat megfogalmazó állítások kapcsán, és az oksági ...

                                               

Dualitás (logika)

A logikában azt a jelenséget hívjuk dualitásnak, amikor egy logikai konstans igazságfeltételeit megadva, egy új konstans igazságfeltételeit kaphatjuk, ha az első meghatározásban az igaz szó előfordulásait átcseréljük a hamis szóra. Ez az általáno ...

                                               

Elmosódott halmazok logikája

Az elmosódott halmazok logikája a többértékű logikai szemantikák egyike. Tulajdonképpen fuzzy logika név alatt egy egész elméletcsaládról beszélhetünk, melynek sokrétű alkalmazásai vannak elsősorban az informatikában, de alkalmazásra talált a nye ...

                                               

Elsőrendű nyelv

                                               

Entiméma

Az entiméma vagy enthüméma olyan, szabadon megfogalmazott szillogizmus, amely akkor érvényes, ha egy burkolt/kimondatlan előfeltevés is igaz. Az előfeltevést azért nem fogalmazzák bele az érvrendszerbe, mert azt eleve ismert ténynek tekintik. Tág ...

                                               

Érv

A magyar értelmező szótár szerint az érv valamely állítás, tétel bizonyítására, cáfolására felhalmozott körülmény, tény vagy megállapítás. A filozófiai és a logikai értelmezés szerint az érv kijelentés vagy kijelentések olyan sorozatából áll, ame ...

                                               

Érvelés

Érvelésen vagy argumentáción a hétköznapi szóhasználatban általában hosszabb, bonyolultabb gondolatmeneteket értünk. Az érvelés egy természetes nyelven előadott gondolatmenetre utal, az egyik leggyakoribb kommunikációs készségünk. Az érvelés egy ...

                                               

Formális logika

A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik. A formális logika az elméletek közötti kapcsolatokat elemzi, és lehetőséget ad az állítások bizonyításainak ...

                                               

Frege-kalkulus

A Frege-kalkulus egy matematikai logikai kalkulus, azaz egy alapjelekből, axiómákból, levezetési szabályokból álló formális nyelv vagy elmélet, melyet Gottlob Frege jénai matematikus alkotott meg 1879-ben megjelent, Fogalomírás c. könyvében.

                                               

Grelling–Nelson-paradoxon

A Grelling–Nelson-paradoxon egy szemantikus paradoxon, amit 1908-ban fogalmazott meg Kurt Grelling és Leonard Nelson. Néha szokás Weyl-paradoxonnak, esetleg Grelling paradoxonnak is nevezni. A Grelling-Nelson paradoxon teljesen analóg a Russell-p ...

                                               

Hamisból minden következik

A "hamisból minden következik ” elve vagy latinul az "ex falso sequitur quodlibet ” a klasszikus logika következtetési szabálya, mely szerint ha A és B mondatok, akkor A nem A ------- B Azaz ha egy érvelés során egy A mondatot elfogadunk, de elfo ...

                                               

Implikáció

Az implikáció, kondicionális vagy szubjunkció logikai művelet, használjuk a matematikai logikában, informatikában. Két állítást kapcsol össze, és jelentése a ha, akkor nyelvi kifejezéshez áll közel. Példa: Ha esik az eső, akkor az út vizes. Az im ...

                                               

Indirekt bizonyítás

A matematikában és a logikában indirekt bizonyításnak nevezzük azt a fajta bizonyítást, amelyben feltesszük a bizonyítani kívánt állítás tagadását, majd ebből szabályos logikai lépések útján ellentmondásra jutunk valamilyen ismert ténnyel. Ez a b ...

                                               

Induktív érvelés

Az indukció egy logikai következtetési eljárás. Olyan érvelések tartoznak ide, ahol a premisszák csupán valószínűsítik a konklúziót, de nem feltétlenül garantálja az igazságértékét. Ebben az esetben – a deduktív érveléssel ellenben – a premisszák ...

                                               

Informális logika

Az informális logika, nevének sugallatával ellentétben nem a logika egy típusa, hanem annak a köznyelvben, természetes nyelveken történő alkalmazása. Neve miatt definíciója is vitás. Ralph H. Johnson és J. Anthony Blair definíciója szerint az inf ...

                                               

Ítéletlogika

Az ítéletlogika vagy ítéletkalkulus a formális logika azon ága, mely az egyértelműen igaz vagy hamis kijelentő mondatokkal, az ítéletekkel vagy – más szóhasználattal – kijelentésekkel foglalkozik. Fő problémája az ezek között értelmezhető művelet ...

                                               

Karnaugh-tábla

A Karnaugh-tábla Boole-algebrai kifejezések egyszerűsítését teszi lehetővé. Használatával lehetővé válik az emberi mintafelismerő képesség alkalmazása logikai áramkörökben a versenyhelyzetek felismerése, kiküszöbölése bonyolult kiterjedt számítás ...

                                               

Kijelentéslogika

Kijelentés alatt olyan mondatot értünk, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis. Gyakran kijelentésekből a "nem", "és", "vagy", "ha. akkor", "akkor és csak akkor" kötőszavak felhasználásával úgynevezett összetett állításokat képezü ...

                                               

Tertium non datur

A kizárt harmadik elve a logika történetében többféleképpen megfogalmazott alapelv. Általánosabb megfogalmazásban így hangzik: "Vagy P, vagy nem- P ”, ahol P üres helyet jelöl, amelyet kijelentő mondattal lehet kitölteni. Konkrét megfogalmazása k ...

                                               

Következtetési paradoxon

A következtetési paradoxon egy logikai paradoxon, amely annyit jelent, hogy logikában egymásnak ellentmondó feltételezésekből bármilyen következtetés levezethető. Meg kell ugyanakkor különböztetni az érvelési hibától, ahol a levezetés logikájában ...

                                               

Következtetési sémák a formális logikában

A formális logikában az érvelések elemzésénél kizárólag a forma számít, a tartalmat nem vizsgáljuk, ezért a premisszák és a konklúzió formáján, logikai szerkezetén múlik a érvelés érvényessége. Érvényesnek akkor tekintünk egy következtetést, ha a ...

                                               

Közös tudás (játékelmélet)

A közös tudás a játékelméletben, a teljes információs játékokban használt legmagasabb tudásszint. Ha adott egy I {\displaystyle I} információ, akkor beszélhetünk közös tudásról, ha minden játékos tudja I {\displaystyle I} -t, minden játékos tudja ...

                                               

Kompromisszum

A vitákban a kompromisszum a vitarendezés egy olyan formája, ahol az eredeti célokból vagy kívánságokból kommunikáción és a többszörösen megváltoztatott feltételek kölcsönös elfogadásán keresztül alakul ki a megegyezés.

                                               

Konklúzió

Konklúzió lat. conclusio, következtetés. Neve a gondolkodás ama műveletének, mely által adott ítéletekből új ítéletet származtatunk. A következtetést két fajra szokás osztani: az egyik az egyetemesből a részlegeshez vagy egyeshez jut, ez a szillo ...

                                               

Konklúziójelzők

A konklúziójelzők a természetes nyelven előadott érvelés logikai szerkezetének rekonstruálása során a konklúzió azonosítását szolgáló tartalmi, kifejezésbeli eszközök. Egy hétköznapi nyelven előadott megnyilatkozás vagy szöveg logikai elemzéséhez ...

                                               

Kvantor (logika)

A kvantorok elmélete a "minden” és "létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis sz ...

                                               

Lehetséges világok

A lehetséges világok ma használatos fogalma a 20. század közepén kialakult formális konstrukcióból nőtt ki. Ennek a formalizmusnak eredetileg csupán annyi volt a célja, hogy a számos, korábban felfedezett modális kalkulusra modellt szerkesszen. A ...

                                               

Logikai függvények

A logikai függvények olyan matematikai leképezések, melyek a 0 és 1 számokból álló véges sorozatokhoz rendelik a 0 vagy 1 számot. Alkalmazásait tekintve kiemelkedőnek tekinthető a logika igaz - hamis értékeléseinek modellezése és a digitális szám ...

                                               

Logikai grammatika

A logikai grammatika a logika azon területe, mely a természetes nyelvek vagy a természetes nyelvek valamely jól meghatározott töredékének nyelvtanát logikai szempontok szerint vizsgálja. A logikai grammatika – mely diszciplína előfutárai között A ...

                                               

Logikai következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal

A formális logikában Venn-diagramok segítségével bizonyos elsőrendű következtetések érvényessége könnyen és szemléletesen ellenőrizhető. A Venn-diagram a halmazokat, azok viszonyait, méretét és műveleteit szemléltető diagram. A halmaz belseje meg ...

                                               

Logikai művelet

Logikai műveletek alatt az ítéletkalkulus ítéletein definiált műveleteket értünk, amelyek segítségével az ítéletekből újabb, összetett ítéleteket alkothatunk. Az így képezett összetett ítéletek igazságértéke pedig egyértelműen meghatározható a ki ...

                                               

Logikai szemantika

A logikai szemantika a logika azon fejezete, amely a nyelvi elemek jelentését logikai szemszögből kívánja feltárni, elemezni. Szorosan kapcsolódik a logikai grammatikához, mely a nyelvi elemek formai követelményeket figyelembe vevő logikai szerke ...

                                               

Lóparadoxon

A bizonyítás a matematikában jól ismert teljes indukció módszerét alkalmazza - hiányosan. Alapesetként belátjuk, hogy az egyetlen lóból álló ménesekre halmazokra az állítás igaz. De ez nyilvánvaló is. Hiszen ha a ménesben egyetlen ló van, akkor a ...

                                               

Mi a címe ennek a könyvnek?

A Mi a címe ennek a könyvnek? Raymond Smullyan első, és egyben legismertebb logikai könyve. A szerző célja az volt, hogy olvasóival megismertesse Kurt Gödel osztrák matematikus egyik híres tételét.

                                               

Pragmadialektika

A pragmadialektika, vagyis a kritikus viták pragmatikai leírása Franz van Eemeren és Rob Grootendorst nevéhez fűződik. "Számukra az argumentáció a verbális kommunikáció egyik formája, egyfajta diskurzus, melynek célja a véleménykülönbségek felold ...

                                               

Premissza

Előzmény, alapinformáció, kiindulópont. A logikában az érveléshez tartozó állítások két csoportra oszthatóak: konklúzióra és premisszára. A konklúzió az érvelés bizonyítandó tétele, az állítás, amely az érvelés többi állításából következik. A pre ...

                                               

Reductio ad absurdum

A reductio ad absurdum az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a kontrap ...

                                               

Reláció

A reláció dolgok viszonyát jelenti; és hasonló jelentéssel bír a matematikában is. A köznapi életben és a matematikában is egy nagyon általános fogalom, de a matematikában nem számít alapfogalomnak, lehetséges definiálni.

                                               

Szakaszok összeadásának posztulátuma

A geometriában a szakaszok összeadásának posztulátuma kimondja, hogy ha adott az A és a C pont, egy harmadik B pont akkor és csak akkor van az AC szakaszon, ha a pontok közötti távolságokra teljesül, hogy AB + BC = AC. Ez összefüggésben van a hár ...

                                               

Szillogizmus

A hagyományos logikában olyan következtetési forma, amelynek legalább két premisszája van. Megkülönböztettek kategorikus, feltételes és szétválasztó szillogizmusokat. A szillogizmus olyan következtetést jelent, melyben egy kijelentés a konklúzió ...

                                               

Tarski-féle T-séma

A filozófiai logikában a Tarski-féle T-séma egy alapvető következménye a formális nyelvi mondatatok Tarski-féle igazságdefiníciójának. Az igaz mondat definícióját Tarski a Az igazság fogalma a formális nyelvekben című tanulmányában közölte és enn ...

                                               

Tertium non datur

                                               

Tesztelhetőség

A tesztelhetőség, az empirikus hipotézisre alkalmazható tulajdonság két komponensből áll: Az ilyen ellenpéldák reprodukálható sorozatának megfigyelésen alapuló gyakorlati megvalósíthatósága, amennyiben léteznek. A logikai tulajdonság, amelyet kül ...

                                               

Többértékű logika

A többértékű logikák olyan logikai szemantikák, ahol kettőnél több igazságérték létezik. Az igazságértékek számossága alapján megkülönböztethetünk 3-értékű, 3-nál több értékű, vagy végtelen lehetséges értéket tartalmazó logikákat.

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →