ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 267



                                               

Homoszféra

A Föld légkörét két alapvető részre oszthatjuk: homoszférára és heteroszférára. A homoszféra a légkör alsó, mintegy 85 km vastag rétege, melynek relatív összetétele viszonylag állandó. Ennek az oka: az állandó légköri keverő mozgások. A szó görög ...

                                               

Ionoszféra

Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya. Nagyjából a felszín fölött 80 km magasságban kezdődik. A felső atmoszféra nagyrészt semleges atomokból és molekulákból áll, ezt a réteget termoszférának nevezzük. A termos ...

                                               

Kármán-vonal

A Kármán-vonal a világűr határa, amely 100 km-es magasságban húzódik. Ez az a magasság, ahol egy légijármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet a fennmaradáshoz. Kármán Tódor számolta ki ezt ...

                                               

Légkörfizika

A légkörfizika vagy fizikai meteorológia a meteorológia részdiszciplínája, amely elsősorban a légkörben lezajló hang-, fény-, elektromos és radioaktív folyamatokkal, a felhők mikrofizikai sajátosságaival, a légkör és a talajfelszín közötti anyagá ...

                                               

Légköri fény

A légköri fény egy mindig jelenlévő, diffúz háttérfény, amit elsősorban a napsugárzás UV-fotonjai és nagy energiájú részecskéi keltenek a légkör atomjaiban és molekuláiban, amik éjszaka is sugároznak. A légköri fény a légkör felső rétegeiben kele ...

                                               

Magnetoszféra

A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben a töltött részecskéket az égitest mágneses tere befolyásolja. Az égitest közelében a mágneses erővonalak hasonlítanak egy ideális mágneses dipólus által generált mágneses mezőhöz. Az égitest ...

                                               

Mezopauza

A mezopauza a légkörben átmeneti réteg a mezoszféra és a termoszféra között; Nyáron körülbelül 85 kilométeres magasságban helyezkedik el. Télen feljebb húzódik, körülbelül 100 kilométeres magasságig. A NASA definíciója szerint éppen a világűr és ...

                                               

Novaja Zemlja-jelenség

A Novaja Zemlja-jelenség egy sarkvidéki délibáb, amit a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei között áthaladó napfény erős törése idéz elő. Ez a jelenség azt a látszatot kelti, hogy a Nap előbb emelkedik a horizont fölé, mint a csillagászati értelem ...

                                               

Ózonréteg

Az ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része. Az ózon, így az ózonréteg képes bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugárzást elnyelni. Az ózonréteg sűrűsége igen alacsony: normál légköri nyomáson csak néhány mm vastag lenne.

                                               

Por

A por a légkörben megtalálható, apró szilárd részecskék összessége, amelyek könnyű fajsúlyuk miatt a levegővel keveredve szállnak, aztán szélcsendes helyen lerakódnak a környező tárgyakra vagy a talajra. A por alkotóelemei például a textíliákból ...

                                               

Rossby-szám

A Rossby-szám dimenzió nélküli viszonyszám, a folyadékáramlások leírásában használatos. A tehetetlenségi erő és a Coriolis-erő viszonyát jellemzi. Széles körben használják az óceánok és az atmoszféra geofizikai jelenségeinek leírásában. Többnyire ...

                                               

Sarki fény

A sarki fény, délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban az északi sarkkörtől északra, illetve ...

                                               

Termopauza

Termopauza egy átmeneti réteg a termoszféra és a exoszféra között. Magassága körülbelül 500-1000 kilométer közötti, az aktuális napsugárzás erősségétől függően. Hőmérséklete elérheti az 1000 °C-ot. A szó görög eredetű: a aθερμός, thermós szóból é ...

                                               

Termoszféra

A termoszféra a légkörben a mezoszféra és az exoszféra között helyezkedik el, 85 km-től kb. 500 km magasságig terjed. A ritka anyagsűrűségű légköri tartomány felépítésében elektromos töltéssel rendelkező részecskék, ionok vesznek részt, amelyek j ...

                                               

Tropopauza

A tropopauza a légkörben átmeneti réteg a troposzféra és a sztratoszféra között; körülbelül 12 kilométeres magasságban helyezkedik el. Hőmérséklete −42 °C körülire tehető. A szó görög eredetű, a troposz és a pauein szóból alakult ki.

                                               

Troposzféra

A troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik. Az üvegházhatás szintén itt folyik le. A troposzféra a Föld felszínén kezdődik és a trópusi területeken 16–18 km magasságig, míg a sarkkörök ...

                                               

Üvegházhatás

Az üvegházhatás olyan bolygók hőháztartását befolyásolja, amelynek légköre a csillagja fényét átereszti, de a saját hőmérsékleti sugárzásának egy részét nem. Emiatt a bolygó felszínéről a hő egy része nem jut közvetlenül vissza az űrbe, hanem kül ...

                                               

Üvöltő negyvenesek

Az üvöltő negyvenesek, a déli féltekén, általában a 40° és 50° déli szélesség között uralkodó erős, nyugati szelek összefoglaló neve. Az erős, nyugatról kelet felé tartó légáramlást, a levegő Egyenlítőtől a Déli-sark felé tartó mozgásának, a Föld ...

                                               

Növényföldrajz

A növényföldrajz a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz résztudománya, illetve az ökológia társtudománya. A földrajz mellet ...

                                               

Borókás-nyáras

A borókás-nyáras, illetve Magyarországon főleg a Duna–Tisza köze meszes homokján, a buckák száraz oldalain és a buckák közötti szélvédett laposokon megszokott, védett növénytársulás. Ősborókás néven is ismert; a Kiskunsági Nemzeti Park egyik fő t ...

                                               

Ecoton zóna

Az ecoton zóna a zárt erdőtakaró határa és a fák elterjedésének határvonala közötti átmenet és annak növényzete. Ez a zóna horizontálisan egyaránt kialakul. A hegyvidéki ecoton zónák rendszerint meglehetősen keskenyek 100–200 m szintkülönbséggel, ...

                                               

Erdős sztyepp öv

Az erdős sztyepp zóna Eurázsia egyik alapvető klímazonális öve, amely egyben Magyarország egyik meghatározó tájeleme. Az öv a Kárpát-medence területén éri el elterjedésének legnyugatibb határát. A zóna típusa szemiarid éghajlaton alakul ki, ahol ...

                                               

Erdőtársulás

Erdőtársulásoknak a jellemzően fás növénytársulásokat nevezzük. Mivel ezek fajösszetétele állandó és ismétlődő, ezért karakterfajaikkal jellemezzük őket.

                                               

Fenyér

A fenyér sík, általában mészben szegény, savas talajon termő törpecserjékkel ritkásan benőtt élőhely. Földrajzi elhelyezkedésétől függően a jellemző élőlények, élőlénytársulások sokfélék lehetnek. A magyar fenyér szó eredeti jelentésében a Kárpát ...

                                               

Flóra (biológia)

A botanikában a flóra fogalomnak két jelentése van. A flóra általános értelemben egy terület vagy egy időszak teljes, elsősorban őshonos növényzete. A flóra alapegysége a faj: egy-egy terület flóráján az ott élő fajok együttesét értjük. A flóra m ...

                                               

Florisztika

A rendszeres florisztikai kutatás a 16. században kezdődik el, majd a 19. században indul a kritikai florisztikai kutatás. Ez két, módszertanilag különböző szakaszra osztható: modern kritikai florisztika a kísérleti taxonómiai és genetikai módsze ...

                                               

Galériaerdő

A galériaerdők a folyók mentén kialakult, többnyire örökzöld erdők, melyek a folyók vagy a nedves területek közelében folyosót kialakítva követik a nedves területeket. A galériaerdők benyúlnak a környező, másként szárazabb területekre, például a ...

                                               

Gyertyános–tölgyes öv

A gyertyános-tölgyes öv a mérsékelt éghajlati öv nedves éghajlatú területének egyik növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve. Ebben az övben a nyári csapadék szokásos mennyisége a nedves éghajlat átlagos értéke alatti: az ...

                                               

Ingóláp

Az ingóláp a mocsárvidékek sajátos természeti képződménye. Úgy keletkezett, hogy az állandóan állóvíz borította láp pangó vizeiben rothadó, pusztuló növényi maradványok levegővel nem érintkeztek, ezért nehezen korhadtak, és nem alakulhattak át fö ...

                                               

Kontinentális szukkulens sziki vegetáció

A kontinentális szukkulens sziki vegetáció a kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció növénytársulástani osztálya egyik rendje.

                                               

Magyarország erdőtársulásai

Magyarország erdőtársulásai t a különböző szerzők némileg eltérően csoportosítják. 1. Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai c. műve szerint: 1.1. lomblevelű erdők négy társulástani osztállyal: mezofil lombos erdők Querco-Fagetea Br ...

                                               

Magyarország klímazonális övei

A közép-dunai flóraválasztó, más néven a -2 °C-os januári izoterma választja el a meleg-mérsékelt klímaövet Köppen klímarendszere szerinti "C klíma” a hideg-mérsékelt klímaövtől "D klíma”. Duna–Tisza köze A meleg-mérsékelt klímaövben a januári kö ...

                                               

Montán bükkös öv

A montán bükkös öv a mérsékelt öv nedves éghajlatú területének egyik, hegyvidéki területekre jellemző növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve. Ebben az övben a nyári csapadék mennyisége a nedves éghajlat átlagos értéke kö ...

                                               

Növényformáció

A növényformáció a vegetációnak az alapegysége, amit a nagyobb területi egységek növényzeti típusainak vázlatos leírására használnak. A formációkat a legfelső szintben uralkodó faj alapján különítik el egymástól, és arról is nevezik el. Az erdőkn ...

                                               

Növénytársulástan

A növénytársulástan a vegetáció részletes jellemzésével foglalkozó tudományág. Gyakran használ statisztikai módszereket. Részben oknyomozó jellegű, ezért az ökológiával rokon tudomány a növényföldrajz és a társulástan határterületén.

                                               

Növényzet vertikális zonalitása

A növényzet vertikális zonalitása egy-egy növényzeti övön belül, intrazonális helyzetben alakul ki a domborzat, azaz a hegyvidék speciális éghajlati viszonyainak hatására.

                                               

Ősmátra-elmélet

Az Ősmátra-elmélet avagy a hegyről füvesedés elmélete a 19. század végén megfogalmazott ökológiai koncepció a Magyar-középhegység és a Nagyalföld már régen felismert florisztikai és vegetációtörténeti kapcsolatának magyarázatára.

                                               

Paramo-növényzet

A paramo-növényzet a trópusi hegyvidékek jellegzetes növénytársulása, az Európában megszokott havasi törpecserjés növénytársulás trópusi analógja. Egyes vélemények szerint a Föld legsérülékenyebb növénytársulásai közé tartozik.

                                               

Pionír élőlény

Pionírnak az olyan élőlényeket nevezzük, amelyek a pusztulást kiváltó ok megszűntével elsőként jelennek, illetve telepednek meg olyan területeken, amelyekről az élet valamiért kipusztult. A pusztulás oka lehet természetes, így például: jégborítás ...

                                               

Szubmontán bükkös öv

A szubmontán bükkös öv a mérsékelt éghajlati öv nedves éghajlatú területének egyik, hegyvidéki-hegylábi területekre jellemző növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve. Ebben az övben a nyári csapadék mennyisége a nedves égh ...

                                               

Tűlevelű erdők és rokon társulások

A tűlevelű erdők és rokon társulások divízió a növénytársulástan egyik alapkategóriája. Borhidi Attila felosztása szerint ez a taxon Magyarország növénytársulásainak 13. nagy csoportja. A Kárpát-medencében a fenyvesek alapvetően extrazonális hely ...

                                               

Új-zélandi füves puszták

Az új-zélandi füves puszták az ország jellegzetes növénytársulásai, amelyek alapvetően meghatározzák a Déli-sziget nagy részének, valamint kisebb mértékben az Északi-sziget középső részének a tájképét. Ezeknek a száraz, hullámzó dombvidékeken és ...

                                               

Vegetáció

A vegetáció egy-egy terület növénytársulásainak összessége, tehát egy komplex módon megjelenő, sok fajból és egyedből álló, összetett kapcsolatrendszerrel működő növénytakaró. Ennek megfelelően a vegetáció alapegysége nem a faj vagy valamely más ...

                                               

Zárt tölgyes öv

A zárt tölgyes öv a mérsékelt éghajlati öv nedves éghajlatú területének viszonylag csapadékos növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve. Zonális növénytársulása a zárt száraz tölgyes. Magyarország alábbi tájegységei tartozn ...

                                               

Biorégió

A biorégió a faunabirodalmak és flórabirodalmak felosztásának egységesített kisebb egysége a természetföldrajzban. A négyfokozatú növényföldrajzi területhierarchiában felülről a második szintnek felel meg. Kisebb, mint az első szintet jelentő kon ...

                                               

Természeti katasztrófa

A természeti katasztrófa természeti okokból bekövetkező olyan esemény, ami emberek vagy egyéb élőlények nagy létszámú csoportjának életkörülményeit hosszabb-rövidebb ideig hirtelen és nagy mértékben, negatív irányban befolyásolja. A természeti ka ...

                                               

2014 természeti katasztrófái

Ezen a lapon 2014 nagyobb természeti katasztrófái, és az adott területen a szokásostól eltérő időjárási jelenségek vannak felsorolva. A földrengések erőssége minden esetben a Richter-skálán van megadva.

                                               

2015 természeti katasztrófái

Ezen a lapon 2015 nagyobb természeti katasztrófái, és az adott területen a szokásostól eltérő időjárási jelenségek vannak felsorolva. A földrengések erőssége minden esetben a Richter-skálán van megadva.

                                               

2018 természeti katasztrófái

Ezen a lapon 2018 nagyobb természeti katasztrófái, és az adott területen a szokásostól eltérő időjárási jelenségek vannak felsorolva. A földrengések erőssége minden esetben a Richter-skálán van megadva.

                                               

2019–2020-as ausztrál bozóttűz szezon

A 2019–2020-as ausztrál bozóttűz szezon 2019 júniusa óta tartó bozóttüzek sorozata, amelynek következtében több, mint 63 000 km² terület égett le és több, mint 2500 épület vált a lángok martalékává. December közepi adatok alapján a Sydney-i Egyet ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →